Mármint az oka annak, hogy fáj a csípőm.
Szóval egy kb. 8 mm-es darab le van törve a csípőcsontomból. Még szerencse, hogy a reumatológus, akihez még tavasszal elmentem, nyugtatót akart rá felírni...
Ez után lesz egy utam egy traumatológushoz, aztán hogy ezzel mit lehet csinálni, azt nem tudom. Gondolom, majd ő fogja tudni. Azt se tudom, hogy ez mennyi kihagyást fog okozni – így, hogy tudom, hogy egy darab letört csont okozza a fájdalmat, nem biztos, hogy annyira szeretném erőltetni a futást, amíg nem rendeződik a dolog.
Hogy mikor törhetett le, nem tudom. A csípőfájdalom először a nőnapi Virág-futáson jelentkezett, amit ugye úgy kezdtem, hogy elcsúsztam és seggre ültem. Lehet, hogy akkor, de az is lehet, hogy még ősszel, amikor bringával volt egy kis balesetem. Akkor nem estem el, de úgy sikerült csak megállnom, hogy ne üssem el a bicikliúton az anyukájával sétáló kb. négyéves kislányt, hogy az első kerék sárhányója a jobb lábamat sértette fel egy szakaszon (a nadrágom kiszakadt, a sárhányó eltört, a seb ma is látszik), a kormány meg nekiütődött a hasamnak.
Amúgy ezt most így hirtelen nem is tudom hova tenni, még emésztek. De azt hiszem, a múlt hétvégi futás-séta azért így felértékelődik egy kicsit :)