Ne parázzál, mert én pont a stressztől kaptam frankó torokgyulladást két nappal Vivicitta előtt. Jött Bitliszbá szembe a rakparton, átkiálltottam neki, hát, lehet, hogy én magam jobban meglepődtem, hogy milyen hangom volt :) De ott voltam :)

Nyugi, benned van a táv, ott leszünk, segítünk. Ha félsz a sérüléstől, akkor óvatosan fussál. Nem akarsz kimagasló időt futni (ne akarjál még saját magadhoz mérve kimagasló időt se... :) ), fussál kényelmesen, gyűrd le a hosszúakat, és semmi gond nem lesz. Jó hideg lesz, remélhetőleg, nem fog a szomjúság, napszúrás, hőguta fenyegetni... Persze, lehet, hogy ezek csak az én mumusaim, azért fújom fel ezt ennyire...

Jó a dobógömb :)

Éljen, éljen! Menni fog!!

@pannonfunk: @Simone Lewis: Köszi a biztatást!

Amúgy azt hiszem, nem a távtól parázok, végülis 16 kili környékén futottam már párszor, hanem tényleg attól, hogy csinálok valami hülyeséget vagy csak úgy lesérülök. A múltkor összeszámoltam, hány hét maradt ki idén sérülés miatt, akkor tartottam 9-nél, azóta volt még egy. Szóval sajnos van alapja a parának :( Néha szinte azon csodálkozom, hogy még futok, mert azért elég nehéz visszaállni 2-3 hét kihagyás után, arról nem is beszélve, hogy ezek a kihagyások eléggé megakasztják a fejlődést, és elkeserítő tud lenni, ha azt látom, hogy rosszabbul megy, mint két hónapja. De végülis ez is hozzátartozik a futáshoz (is) - hogy legyen türelmem kivárni a dolgokat. Lehet, erről is kéne egy lelkifröccsöt írnom :)

@csiripiszli12: Egyébként ezen én is csodálkozom, le a kalappal és minden tiszteletem a tiéd. Azt hiszem, ezt már mondtam neked valamikor, de megismétlem: nem az a nagy szám, ha valakit elkap a gépszíj, és 2-300 km-eket fut havonta, mert ha valaki bekattan, akkor adódik a helyzet, hanem az, hogy te folyamatosan talpra tudsz állni.

@pannonfunk: Köszönöm.

Jobban belegondolva, pont azt csinálom, amit az életben. Most volt két olyan évem, ami után gyakorlatilag nulláról igyekszem újjáépíteni mindent, kíváncsi vagyok, hogy sikerül majd. Amúgy a futás már a romok alól bújt ki... úgyhogy van remény.

16 kilitől már nincs messze a félmarcsi! Bár én pont azon a környéken szoktam megzuhanni. :)) Mi most a 65 km-s Miskolc-Eger távra edzünk. Találtam egy viszonylag magas dombot itt, nálunk is, ott edzem a terepfutó izmaimat.
A dobógömb nekem is tetszik!

@BGy: Igyekszem, kíváncsi vagyok, hogy sikerül felkészülni :)

65 kili? Ja, most látom, túra, nem gyenge! :) Én egy 30-as túrát terveztem be jövő hét végére, remélem, össze tudom majd passzintani a félmarcsi-edzéstervemmel.

@pannonfunk: @BGy: Ja, a dobógömb szerintem is tökjó! Mikor megláttam, azonnal azt gondoltam, nekem kell egy ilyen, de aztán rájöttem, van elég vackom :)

Ez igen! Szurkolok, de biztos, hogy menni fog a félmaraton! Sérülést elkerülni, nem parázni, így betegség sem fog elérni. Csak pozitívan. Én sajnos nem leszek ott, de egyszer (sőt többször is) biztos összefutunk!

@vastort: Köszi a szurkolást! Igyekszem ésszel készülni, remélem tényleg menni fog majd.
Sajnálom, hogy nem jössz, de biztos, hogy fogunk majd találkozni! :)