Tekintettel a nyár végi előzményekre, meg arra, hogy több csapattársam is már sikeresen túljutott egy terheléses vizsgálaton, én is úgy döntöttem, hogy benevezek egyre, az UB-s kuponom felhasználásával.
Ma jött el a vizsgálat napja. Az előjelek nem voltak kedvezőek, sikerült megfáznom, olyannyira, hogy most először fordult velem elő, hogy reggel nem voltam képes bemenni tanítani, és ezzel megszívattam egy egész osztályt. Felhívtam a sulit (persze miután felöltöztem, smink, minden, és akkor jöttem rá, hogy alig állok a lábamon), vissza az ágyba, fél 11-ig alvás, jól kiizzadtam, és utána persze egész jól lettem. Nyilván már tegnap gondolkodtam azon, hogy vajon jó ötlet-e így elmenni erre a vizsgálatra, de mivel nem tudtam utolérni a központot, gondoltam, lesz, ami lesz, meglátjuk majd ma.
Tőlem kissé szokatlan módon (és hatalmas koncentráció eredményeképpen) időben odaértem. A hölgy, aki az adataimat rögzítette, nagyon örült, hogy UB-s papírral megyek. Utána beszélgettünk is pár szót, szereti azt a versenyt. Én is szeretem :)
Kitöltöttem az adatlapot, és meg is beszéltük, amiket beírtam. Apu szívbeteg volt, ez önmagában egy óvatosságra intő dolog, mondta is az orvos, hogy már csak ezért is jól tettem, hogy elmentem erre a vizsgálatra. Apu betegségéről részletesen kikérdezett – kontrasztként megemlítek egy másik orvost, akinél nyár végén voltam, mikor említettem neki, hogy apu szívbeteg volt, azt mondta, hogy képzeljem, neki meg a szomszédja az… Az én adataim közül szerencsére nem sok minden megbeszélnivaló volt, utána testmagasság-, testsúly-, testösszetétel-mérés és vérvétel következett. Aztán a másik szobában maga a terheléses vizsgálat meg a légzésfunkció-mérés. Utóbbinál azért okozott egy kis gondot, hogy épp náthás voltam, de alapvetően nem volt vészes. A futópad rettentően szokatlan volt, gyakorlatilag végig instruáltak, hogy hogyan mozogjak rajta; azt hiszem, nem lesz a kedvencem. Maga a vizsgálat amúgy rövid volt, de húzós.
A részletes eredmények később jönnek, egyelőre három dolog fontos. Az első kettőt gondoltam :) A testzsírból egy kicsit izommá kéne dolgoznom, illetve az anaerob küszöb emelése céljából intervallum-edzésekre lenne szükségem. A harmadikat pedig reméltem: a hosszabb távokra való törekvésemnek, konkrétan most a félmaratoni célomnak nincs semmi akadálya, sőt kimondottan bátorítottak a további sportolásra.
Az egészben a legrosszabb az a maszk volt, amit viselnem kellett a vizsgálat alatt. Eleve náthás vagyok, így nem éreztem a levegővételemet teljesen sima ügynek abban a felszerelésben. Annyira nem tetszett, hogy amikor már lenn voltam a futópadról, egyszer majdnem le is szedtem csak úgy, de mondták, hogy még maradjon egy kicsit. Persze, nyilván kibírtam. De azért eszembe jutott szegény id. Skywalker, akire a gonosz Palpatine több évre rátette a fejére azt a másik maszkot. Meg is értem, hogy egyszer csak betelt a pohár nála, és lehajította a szemétládát a picsába.