Futok.

Úgy volt eredetileg, hogy augusztus 10-én a Suhanj! Alapítvány éjszakai futóversenyén fogok segíteni; a tavalyi S!6 hatalmas élmény volt, az egyik legjobb eddigi segítős élményem. Aztán hallottam a Szeliditó-futásról (aminek a honlapcímét egyszer szelídítő futásnak olvastam),…

Ez a beszámoló egy ideje íródik, most ülök neki harmadszor. Az elejét még viszonylag frissiben írtam, a végét meg most, egy héttel később, ezért aztán a vége felé kicsit lakonikusabb lett a beszámolóm, de a lényeg benne van, remélem. Az UB számomra fontos eseménye az…

A fenti kérdés még jövő időben megfogalmazva tavaly év vége óta megoldatlanul lebegett valahol a tudatomban. Ugyanis erre a napra volt kiírva a legkedvesebb aszfaltos versenyem, ami a szívem egyik, és a Terep 100, ami a szívem másik csücske, és teljesen tanácstalan voltam. Az…

Az utóbbi időben ugye nem futhatok. Ezt néha jól viselem, néha viszont kezd az agyamra menni. És nem is csak a futás hiánya, hanem az is, hogy nem nagyon találkozom futótársakkal, gyakorlatilag az UB óta nem láttam úgy igazán futókat. Még abban sem volt szerencsém, hogy legalább…

milyen az, amikor van egy futóverseny, amin nem futok. Azt sem, milyen így találkozni a futótársakkal. Amikor rájövök, miközben adom a rajtcsomagokat, hogy itt a fél tavalyi UB-csapatom: a Balfék, a Vigyorgós, a Magas, a Keményseggű, na meg a Dagadt; aztán később arra is, hogy a…

Amikor láttam, hogy szükség van segítőkre, és azt is, hogy épp ez a hétvégém szabad, evidens volt, hogy megyek. Talán azért, mert a tavalyi Balboán sokat vártak rám, és emiatt hálás vagyok, vagy más miatt, ki tudja. Amúgy is kíváncsi voltam, hogy milyen egy verseny, amikor nem…