Szóval voltam a Szelidi-tó futáson, amúgy emlékeztetőnek, hogy azért mégiscsak futó vagyok, bár az elmúlt egy évben két kezemen meg tudom számolni, hányszor futottam…
Nagyon kijöttem a formámból, ezt mutatja ez a kép is, de mégis beteszem, a krónika kedvéért.
A jelentősége kettős volt ennek a futásnak: egyrészt a tavalyi nem túl kellemes élményt felülírta, másrészt pedig azóta már háromszor futottam, ami a közvetlen előzményekhez képest nagy szó. Lassan, nagyon lassan futok, de azért kezd visszajönni a fíling, hogy futni jó!
