Futok.

A blog egy kezdő futó kalandjairól szól; futásról és talán másról is.

Friss topikok

  • bellone: Futás a természeteben: túlkészülés, tudományoskodás, kudarc, kudarc, tapasztalat, kudarc, részsike... (2016.10.07. 20:48) Szelidi negyedszer, kicsit másképp
  • csiripiszli12: @regulat: Mondjuk ebben van valami :) Köszönöm a biztatást, legközelebb szerintem összekapom magam... (2016.05.04. 09:56) 2. Shakespeare-futás
  • csiripiszli12: @bencsikp: Köszi szépen! Igen, egyébként azért szerveztem így a külföldi utat, hogy futhassak egye... (2015.11.16. 14:56) Porto Family Run: 15 km az óceánnál
  • csiripiszli12: @BGy: Így teljesen érthető, hogy most nem a futás a fontos. Kívánom, hogy legyen boldog ez az új s... (2015.08.05. 09:13) UB félig
  • csiripiszli12: @pantomimes: Mondjuk az is igaz, hogy a hét alkalom nem volt olyan kevés. Az tényleg rossz lehet,... (2015.03.14. 21:55) Visszapillantó: 2015. február

2013.05.20. 18:54 csiripiszli12

Bringával a terepre

Címkék: bringa terep kihagyás után

Most, hogy újra futhatok, több dolog van újra. Például újra fáj a térdem. Kicsit hasonlóan ahhoz, mint a kihagyás előtt, de nem futás közben, hanem futás után, nem közvetlenül utána, hanem mondjuk másnap. Kicsit el is kenődtem, amikor múlt héten először vettem ezt észre, úgyhogy múlt héten csak kedden futottam, utána pihentettem a lábam, csak bringáztam, meg vasárnap tornáztam egyet. De gondoltam, megpróbálom, mi van, ha nem a rakparton futok: lehet, hogy az nem tetszik a térdemnek. Úgyhogy irány a terep, úgyis régen futottam már terepen, egész pontosan tavaly január elsején. A másik ötletem meg az volt, hogy lehet, hogy 8 hónap kihagyás után sok a heti háromszor öt km, futok inkább kicsit rövidebbeket.

Kitaláltam már régebben, hogy ha ki akarok menni a Fenyőgyöngyéhez, akkor bringával megyek majd. A tömegközlekedéshez nincs türelmem (meg most éppen bérletem sem); volt, hogy egy óra volt az út oda, lehangoló. És mivel a hétvégén már nem fájt a térdem, azt is tudtam, hogy ma van a megfelelő nap arra, hogy ezt meg is tegyem. Reggel még megkérdeztem a fészbukon, ki lehet-e kötni valahova a bringát a Fenyőgyöngye környékére, de nem vártam sokat a válaszokra, gondoltam, majd meglátom. Tudtam, hogy sem oda, sem vissza nem lesz egyszerű a Szépvölgyi út, odafelé azért, mert emelkedik, visszafelé meg azért, mert lejt. Azt is átgondoltam, mielőtt indultam, hogy a bukót majd valahogy ott kell hagyni a bringán, elég lesz a leszedett lámpákkal futni.

A Főnixben mentem, mert az keskenyebb, mint az Omni, talán jobb lesz benne bringázni, meg egyébként is az eddigi cipőim közül ez a legkedvesebb. Ujjatlanban indultam, mert bentről úgy látszott, süt a nap. Végülis sütött, de attól még fáztam, legalábbis eleinte. Az útvonal itthonról a Margit hídig ismerős volt, de ott nem délnek kanyarodtam, mint szoktam, hanem északnak. A HÉV mellett megy a bringaút, kerítés is van a kettő között; egy idő után kezdtem attól tartani, hogy végig kerítés lesz, és nem tudok majd átjutni. De ez nem így lett persze, simán bejutottam a Szépvölgyi útra.

Ami emelkedett. Egy darabig hősiesen tekertem (a Seregély utca nevéről eszembe jutott ez), aztán egy idő után leszálltam a bringáról, és sétáltam, kb. egy buszmegállónyit. Aztán vissza a bringára (a Szélvész utcánál), majdnem végig; a legvégén szálltam csak le újra, amikor jött szembe a busz az amúgy is szűkebb úton. Itt volt az, hogy elfogott valami hihetetlen békesség, mintha egy másik világba léptem volna; ezért jöttem, megérkeztem.

A Fenyőgyöngyénél a buszmegállóban találtam egy korlátot, ahhoz kikötöttem a bringát, sőt, az U-lakatra rá tudtam tenni a bukót is, nagyon rendben volt az egész. Közben jött egy csapat bringás, jól néztek ki. A magammal hozott vizet megittam, a kútból engedtem vizet, aztán rövid bemelegítés után elindultam futni.

Azt már útközben eldöntöttem, hogy húsz percnél többet nem futok, hogy nehogy megerőltessem a térdemet. Bár azt gondolom, hogy valószínűleg a bringaút megterhelőbb volt neki, mint a futás, de pont ezért óvatos akartam lenni. 

És valami hihetetlen érzés volt újra a földön futni. Tegnap esett, ez még érződött; kicsit föl, kicsit le, van, ahol kövesebb; minden lépés más, figyelek. Fölfelé menet az elején hamar kifulladtam, érződik a kihagyás, úgyhogy utána visszajöttem, inkább az úttal párhuzamosan futottam, legalábbis egy darabig, aztán megint fel, aztán vissza. Hamar eltelt a húsz perc, minden rendben volt közben, nagyon jó volt.

Ahogy indultam vissza, láttam a bringásokat elhúzni pont ott, ahol korábban futottam. A visszaúttól kicsit tartottam: attól, hogy a lejtőn nagyon be fog majd gyorsulni a bringa. Ez így is lett; gyakorlatilag végig gurultam és fékeztem – gondolom, ez nem tesz nagyon jót a bringának. Egy ponton úgy éreztem, hogy nem feltétlenül vagyok ura a járműnek; itt leszálltam róla, és toltam egy kicsit. Nem tudom, a jó nehéz trekkingemet mennyire ilyesmire találták ki, mindenesetre gyalog visszafogni is pont elég volt. Aztán persze újra felültem. A Daubnernél vettem volna sütit, ha ki tudtam volna kötni a bringát; ettől eltekintve a hazaút eseménytelen volt. Egyébként kb. egy óra alatt értem oda, vissza pedig 40 perc alatt.

Nagyon jó volt az egész, megyek máskor is :)

Az, hogy a térdem hogy bírta, igazából csak holnapra derül ki. Eddig nincs vele gond – lekopogom.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kedvesazelet.blog.hu/api/trackback/id/tr275308723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bencsikp · http://ennyirefutja.blog.hu 2013.05.20. 21:08:22

Szuper! Bár sokszor a terep épp rosszabb egy fájós ízületnek. Nyilván van, amikor jobb, ez a baj típusától függ...

pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2013.05.21. 07:19:17

Örülök, hogy happy end lett a vége, sérülés után mindig keresek egy kiinulópontot, egy olyan távot, vagy tempót, ami után az adott sérülés nem jelentkezik, így onnan lehet építkezni.

Ez egy jó kombó amúgy bringázás bemelegítésnek és levezetésnek, még szerencse, hogy nem futás után kellett felfelé tekerni :)

bellone 2013.05.21. 14:45:24

Szia! Arra figyelj, hogy a bringát is tanulni kell. Túl sok tapasztalatom nincs, most kezdtem, de azt már tudom, hogy ettől is megfájdulhat a térded. De megerősítheted a combjaid, ami jól jöhet pl. a hegyen, segít tehermentesíteni a térdeket. Az ülés ne legyen túl alacsonyan, tekerés közben ne álljanak ki a lábaid. Tanulj meg váltani, mindig próbálj kisebb tányéron (könyebb fokozaton) pörgetni, mintsem izomból "lépegetni". Lefelé használj nagy áttétet, nekem legalábbis növeli a biztonságérzetet. legfontosabb: Kérj tanácsokat szakembertől, vagy tapasztalt bringástól. uff:-)

csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2013.05.21. 20:15:06

@bencsikp: Úgy tűnik, ez most jó ötlet volt, mert (lekopogom) teljesen rendben a térdem. De tudom, amikor a bokám ment ki, akkor nem kívánkoztam terepre :)

csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2013.05.21. 20:17:26

@pantomimes: Igen, én is most ezt csinálom. Úgy tűnik, ez most bevált, bár hogy a rövidebb táv segített-e vagy a terep, azt nem tudom :)

Arra nem is gondoltam, futás után milyen lett volna felfelé tekerni :))

csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2013.05.21. 20:21:53

@bellone: Köszönöm a tanácsokat! Erre én is rájöttem hétfőn, hogy utána kéne mennem, mert oké, hogy vízszintesen elvagyok a bringán, de főleg a lefelé az veszélyes volt. (Fölfelé csak húzós.) Amúgy azt is hallottam már, hogy van, akinek bringától fájdul meg a térde - nekem szerencsére úgy tűnik, most nem ártott meg ez az edzés, se a bringa, se a futás. De igyekszem szerezni valakit, akitől kérdezhetek, mert lenne mit :)