Futok.

A blog egy kezdő futó kalandjairól szól; futásról és talán másról is.

Friss topikok

  • bellone: Futás a természeteben: túlkészülés, tudományoskodás, kudarc, kudarc, tapasztalat, kudarc, részsike... (2016.10.07. 20:48) Szelidi negyedszer, kicsit másképp
  • csiripiszli12: @regulat: Mondjuk ebben van valami :) Köszönöm a biztatást, legközelebb szerintem összekapom magam... (2016.05.04. 09:56) 2. Shakespeare-futás
  • csiripiszli12: @bencsikp: Köszi szépen! Igen, egyébként azért szerveztem így a külföldi utat, hogy futhassak egye... (2015.11.16. 14:56) Porto Family Run: 15 km az óceánnál
  • csiripiszli12: @BGy: Így teljesen érthető, hogy most nem a futás a fontos. Kívánom, hogy legyen boldog ez az új s... (2015.08.05. 09:13) UB félig
  • csiripiszli12: @pantomimes: Mondjuk az is igaz, hogy a hét alkalom nem volt olyan kevés. Az tényleg rossz lehet,... (2015.03.14. 21:55) Visszapillantó: 2015. február

2011.08.27. 09:11 csiripiszli12

Edzés, ami az orvosnál végződött

Címkék: orvos edzés melegben

Szerda este mentem ki a szigetre. Odafelé gondolkodtam azon, hogy egy laza kör legyen, vagy egy kicsit tempósabb, de nem döntöttem el előre. Összefutottam Ügyvéd Köcsöggel, mondta, hogy mennek egy 6:20/km körüli laza körre. Ez nekem még nem a kényelmes tempóm, illetve van, amikor igen, máskor nagyon nem, úgyhogy mondtam neki, hogy ez nekem gyors lesz. Aztán végül mégis velük indultam, gondoltam, akkor eldőlt a dilemma, legyen ma egy hozzám képest tempósabb edzés. Olyan két kilométerig együtt futottam velük, aztán mondtam, hogy menjenek, megyek én is, ahogy tudok. Igyekeztem tartani azt a tempót, amiben futottam, végül 36:51 lett az időm, aminél volt már jobb is, rosszabb is.

Nagyon meleg volt, még negyed 9 körül is, amikor befejeztem az edzést. Nem tudom, mennyire volt piros a fejem, amikor beértem, valószínűleg eléggé. Utána visszaadtam a tesztelésre elkért Free-t, lenyújtottam, elindultam haza. Már a hídon jártam, amikor hirtelen elkezdett fájni a mellkasom. Tompán, gyengén, de határozottan. Fura volt, ilyet még nem tapasztaltam, kicsit ijesztő is egyben. Aztán rövid idő alatt elmúlt, de még egy ilyen jött, aztán még egy. Közben próbáltam pulzust mérni, mert mostanában pulzusmérő nélkül futok, kidörzsöli a pánt a habtestemet, meg különben is néha összevissza mér. Nem tudtam pulzust mérni, mert nagyon izzadt a kezem is és a bőröm is. Azt elhatároztam, hogy akkor másnap elmegyek a háziorvoshoz, mert jó lenne valamilyen kivizsgálás, hogy akkor most mi is van, mert ugyan nem volt erős a fájdalom, de akkor is jelzés volt. Sok mindennel szórakozom, ezzel nem.

A háziorvosom másnap délutános volt. Kiderült, szabin van, helyettesítik. A helyettese először kardiológiai kivizsgálásra akart küldeni, de mondta, hogy szabályosan ilyenkor kórházba kéne, hogy utaljon, hogy ott vizsgáljanak ki, aztán végül így is döntött. Állítólag nagyon rémülten néztem ki. Végülis valamilyen szinten tényleg ijedt voltam, mert nem tapasztaltam még ilyet, meg hát apu is szívbeteg volt, meg ráadásul valamilyen szinten a szakmámba is vág a dolog, úgyhogy tényleg érzékenyebb vagyok erre a dologra. A kórházba adott beutalót, mondta, hogy egy-két éjszakára bennfognak és kivizsgálnak, ha szerencsém van, még az is lehet, hogy nem kell benn maradnom, amúgy pedig szerinte simán a meleg miatt volt az egész, minek futok melegben. Ha már futni akarok, fussak hajnalban. Azért egy lecseszést kaptam tőle, hogy miért csak este hatkor jelentem meg a rendelésen – tudom, amikor az embernek komoly baja van, akkor nem mentség, hogy korábban dolga van, de dolgom volt. Magamat ismerve ez is elég nagy teljesítmény, hogy egyáltalán elmentem dokihoz.

Az a tény, hogy kórházba kaptam beutalót, ha lehet, még jobban megijesztett, mint maga a fájdalom. Hazamentem, vacilláltam, hogy tényleg elmenjek-e, vagy mondjuk inkább bejelentkezzek valamilyen terheléses vizsgálatra, aztán átgondoltam a dolgot, és úgy döntöttem, hogy bemegyek a kórházba. Anyut felhívtam, de nem mondtam neki semmit erről a dologról; amikor kérdezte, hogy „de ugye, nem futkozol ebben a melegben”, mondtam, hogy nem. Ez a csütörtöki napra igaz is volt…, de azért masszív lelkifurdalást éreztem. Összepakoltam olyan két napra való cuccot, nagyon fura volt, mikor indultam, még visszaléptem a Giant Book of Sudoku című, még Amszterdamban beszerzett könyvemért és a hozzá való ceruzáért, ami nevéhez méltóan nem egy kis darab könyv. Később kiderült, hogy szerencsére egyedül erre volt szükségem az egész csomagomból.

Mikor beértem a kórházba, már sötét volt, pedig még nem volt késő. A kórház udvarán odajött hozzám egy kutya barátkozni (vizsla, vagy ha nem az, akkor megszólalásig hasonlított egy vizslára), úgyhogy a szoknyám bal oldala tiszta kutyanyál lett. A gazdája szabadkozott, hogy most van kiképzés alatt a kutya, én meg magamban röhögtem, hogy így kutyanyálasan igazán a megfelelő módon bírok megjelenni az orvosnál.

Az osztályon kicsit várnom kellett, az alatt nagyjából megszáradt a kutyanyál, aztán csináltak EKG-t, persze pont abban a fél percben kaparta valami a torkomat, pedig elvileg nem nagyon kellett volna mocorognom. Az orvosnő mondta, hogy az EKG-m nem teljesen negatív, de nem gondolja, hogy tegnap történt valami. Vettek vért, tudtam, hogy megnézik, magas-e a CK- és a troponin-szintem – ezek azok az enzimek, amelyek szívizom-sérüléskor megemelkednek. Fura volt, hogy ugyanazokon a vizsgálatokon esek át, mint azok a betegek, akikkel foglalkozom a phd-kutatásom keretében… Mondták, hogy kb. egy óra, míg lesz eredménye a labortesztnek, ettől függ, benn kell-e maradnom, vagy hazamehetek. Előkaptam a szudokus könyvemet, megcsináltam két négycsillagos feladványt, és máris megvoltak az eredmények. Kiderült, hogy az enzimek nem emelkedett szintűek, tegnap tehát nem volt koronária-történés, viszont vérszegény vagyok, aminek az okát ki kéne vizsgálni. Csináltak még egy EKG-t, ezúttal úgy, hogy benn kellett tartanom a levegőt közben. Ez alatt az az eltérés, amit az első mutatott ki, mérséklődött. Hogy ez mit jelent, azt nem tudom, de egy szívultrahang-vizsgálatot javasolnak. Így aztán szerencsére nem kellett benn maradnom a kórházban, este 11 után hazamehettem. Pénteken vissza is vittem az eredményeket a háziorvos helyetteséhez, aki adott beutalót, így szeptember elején meglesz ez a vizsgálat is. Kérdezte amúgy, hogy mindig ilyen rémült vagyok-e, mondtam neki, hogy nem, csak nem szeretek orvoshoz menni.

Még a kórházban megkérdeztem az orvosnőt, hogy hasonló helyzetben, tehát ha valaki edzés alatt/után szívtájéki fájdalmat érez, akkor mit lehet tenni. Mert ő is mondta, hogy még aznap jobb lett volna egy EKG-t készíteni, tehát ő is letolt, hogy miért egy nappal később jelentkeztem. A kérdésemet furcsállotta kicsit, de ezt megszoktam: én mindent meg szoktam kérdezni az orvosoktól, ami kérdés eszembe jut. Azt mondta, hogy ha erős a rosszullét, akkor mentő, ha nem, akkor háziorvos, és a háziorvos tud csinálni EKG-t. Nem nagyon értettem, hogy akkor mit is tudtam volna még tenni, hiszen ezt csináltam, szerda este fél 9-kor már nyilván nincs háziorvos; az igaz, hogy csütörtökön nem 3 órakor mentem el a rendelésre, hanem hatkor. Azzal meg nem tudok mit kezdeni, hogy a háziorvos nem csinált EKG-t, hanem rögtön beutalt. Úgyhogy igazából nem lettem sajnos okosabb, hogy hasonló helyzetben mit lehet tenni.

Az volt a fura egyébként így visszagondolva, hogy az edzés alatt semmi bajom nem volt, és utána sem volt semmi más tünet. Jó, nyilván azt éreztem, hogy melegem van, de nem voltam rosszul. Csak épp a szívem fájt.

És hogy mi a tanulsága a történetnek? Elsősorban az, hogy kicsit gondoljam már át jobban, hogy mikor mit bírok. Az önismeret, úgy tűnik, nemcsak a szakmámban fontos, hanem a futással kapcsolatban is. És mivel tudom, hogy hajlamos vagyok arra, hogy előbb teszek valamit, és utána gondolkodom, ezért kitaláltam, hogy tudom magam átvágni: mivel másokért jobban tudok aggódni, mint magamért, ezért ezután az lesz a mérce, ami alapján igyekszem majd eldönteni, hogy mikor futok és hogyan, hogy átgondolom, hogy a szeretteimnek jó szívvel ajánlanám-e, hogy fussanak akkor és úgy, ahogy tervezem. Ha igen, akkor rendben van. Ha nem, akkor annak bizonyára megvan az oka – és akkor magamnak is azt ajánlom, hogy ne fussak.

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kedvesazelet.blog.hu/api/trackback/id/tr233183330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mgergoo · http://dagadtkocsog.blog.hu/ 2011.08.27. 11:06:52

Én jelenleg jobban bízom a fizetős egészségügyben és mivel van egy 50%-os kuponod, elmennék a helyedben a terheléses vizsgálatra. Persze csak akkor ha túl vagy ezen az ultrahangos dolgon és minden kafa és kicsit megnyugszik a helyzet. Ott a doki nagyon közvetlen én legalább 10 percet beszéltem vele vizsgálat után és a lelet után is lehet konzultációt kérni, akár telefonon, akár személyesen.

pannonfunk 2011.08.27. 13:41:05

Ajjé, ez nem hangzik nagyon vidáman. Bízzunk a legjobban, és szorítok neked, hogy ne legyen semmi bajod!

csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2011.08.27. 14:40:22

@mgergoo: Lehet, hogy ez lesz, legalábbis ha nem lesz ilyen vizsgálatom. Gondoltam rá én is.

@pannonfunk: Köszi szépen! Nem vagyok amúgy letörve, mert azt gondolom, hogy olyan tartós bajom nem valószínű, hogy van, amivel jelenleg lehet mit kezdeni. Ha esetleg régebben történt valami, és az ekg tényleg azt mutatta, azon változtatni már nem lehet, de ezt az ultrahang ki fogja mutatni. A vashiány meg lehet átmeneti állapot és elég gyakori, meg vettem már rá pezsgőtablettát. Az viszont biztos, hogy legközelebb akkor megyek futni, ha hűvösebb lesz. Mondjuk holnap :)

Raиdoм_ · http://miemva.blogspot.com/ 2011.08.27. 19:28:06

Remélem tényleg semmi komoly, az a futás kemény volt és a meleg se a te malmodra hajtott a vizet.

Futás után ittál és úgy általában napközben? Én a kútnál le szoktam kicsit hűteni a fejem ilyen melegben, mert nekem is nagyon melegem szokott lenni.

csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2011.08.27. 19:58:27

@BRandom: Köszi szépen.
Egyébként most tudatosult bennem, hogy egy öt kilis távot már nem is nagyon veszek komolyan. Pedig jó lenne, mert tényleg egy ekkora futás is tud kemény lenni.

Az amúgy simán lehet, hogy előtte napközben nem ittam eleget. Néha észre se veszem, hogy szomjas vagyok. Utána ittam kicsit a kútnál, de nem biztos, hogy eleget.

almare 2011.08.28. 09:41:36

@csiripiszli12: még nem is olyan régen is volt olyan, hogy 12 perc alatt teljesen széthajtottam magam, és arra gondoltam, hogy most kéne-e mentőt hívni vagy elég később. és én sehol nem voltam akkor az öt kilis távtól. jó, ez az én hülyeségem és viszonylagos kardiális edzetlenségem is, meg akkor is nagyon meleg volt, de ezzel nem jó szórakozni, benne van a családban is, mindkét felmenő részéről.
az ivás is fontos, abban a 12 percben megtanultam ezt is.

a pszichés oldala pedig: igen, az ember legyen magával annyira jóban (érzelgősebben fogalmazva: szeresse magát annyira), hogy ha valami soknak tűnik, akkor ne próbálja magából mégis kipréselni minden áron (!) az eredményt, és ezt fogadja is el magától.

amit Gergő mond, az se hülyeség, én is ki fogom majd használni a kuponomat, hogy lássam, mi az ábra.

Simone Lewis · http://uccuneki.blog.hu/ 2011.08.29. 14:45:24

Húú, ezt most olvasom csak! Ha hajlam van a szívproblémára, komolyan kell venni! (Én papolok ugyan, de) valóban kell a folyadék is, pláne ebben a melegben (bár tudnám én is tartani). És jobb félni, mint megijedni. A szerdai melegben megtett két kör után nálam fejben volt valami, mikor vezettem haza, mintha részeg lettem volna, vagy mi...
Szerdán én is szigeteltem és vizsla volt nálam is :)

Simone Lewis · http://uccuneki.blog.hu/ 2011.08.29. 14:47:34

És minden vágyam egy ilyen tejcsokiorrú kisvizsla!

csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2011.08.29. 22:03:36

@Simone Lewis: Igen, igyekszem komolyan venni, ezért is voltam vasárnap óvatos.
Nagyon helyes volt az a kutya a kórház udvarán, kb. 10 másodperc alatt teljesen összenyálazott :)

pantomimes · http://ennyirefutja.blog.hu/ 2011.08.30. 12:01:56

Örülök, hogy jól vagy, semmi komoly gond nincs. Az orvosnál én is mindig rémült vagyok, meg izgulok, mindig mondják is, hogy kicsit magas a pulzusom, pedig ha otthon nyugiba vagyok még 50-60 között is szokott lenni :) Én ne értem miért izgulok, szerintem amikor bemegyek és megcsap az a szag, a fehér falak látványa, régi emlékek, amikor anyukámhoz jártam be, egyszerűen összeszorul a torkom és ideges leszek. Szerencsére az én háziorvosomnál van EKG, mostanában voltam többször is, meg voltam teljes hasi ultrahangon is, úgyhogy jó tudni, hogy ezeken a területeken rendben vagyok :)

pannonfunk 2011.08.30. 12:51:18

@pantomimes: Én is fehér-köpeny szindrómában szenvedek. Érdekes, nekem nem a pulzusom megy feljebb, hanem a vérnyomásom. Otthon megmérem, 120/80, az a dokinál már tuti, hogy 135/85 lesz. Szerencsére most már eljutottunk oda, hogy ez is a magasnormál kategória, amire nem adnak gyógyszert, hála a rendszeres testmozgásnak.

csiripiszli12 · http://kedvesazelet.blog.hu/ 2011.08.30. 13:13:20

@pantomimes: @pannonfunk:
Köszi szépen! :)

Én eddig nem vettem észre, hogy parázok az orvostól (kivéve kétféle szakorvostól, brrr), de majd megfigyelem jobban. Amúgy a kivizsgálások engem is meg szoktak nyugtatni.