Futok.

A blog egy kezdő futó kalandjairól szól; futásról és talán másról is.

Friss topikok

  • bellone: Futás a természeteben: túlkészülés, tudományoskodás, kudarc, kudarc, tapasztalat, kudarc, részsike... (2016.10.07. 20:48) Szelidi negyedszer, kicsit másképp
  • csiripiszli12: @regulat: Mondjuk ebben van valami :) Köszönöm a biztatást, legközelebb szerintem összekapom magam... (2016.05.04. 09:56) 2. Shakespeare-futás
  • csiripiszli12: @bencsikp: Köszi szépen! Igen, egyébként azért szerveztem így a külföldi utat, hogy futhassak egye... (2015.11.16. 14:56) Porto Family Run: 15 km az óceánnál
  • csiripiszli12: @BGy: Így teljesen érthető, hogy most nem a futás a fontos. Kívánom, hogy legyen boldog ez az új s... (2015.08.05. 09:13) UB félig
  • csiripiszli12: @pantomimes: Mondjuk az is igaz, hogy a hét alkalom nem volt olyan kevés. Az tényleg rossz lehet,... (2015.03.14. 21:55) Visszapillantó: 2015. február

2011.08.07. 20:34 csiripiszli12

Kihagyás után

Címkék: csapat edzések

Három hét szünet után ezen a héten futottam először, nem számítva a múlt vasárnapi, doki előtti tesztfutást. Érződik a kihagyás.

Szerdán úgy alakult, hogy el tudtam menni az UB-afterfutásra, ahol az eredeti köcsögcsapatunkból hatan ott voltunk. Egy szigetkört futottunk, nehezen rázódtam bele, lassan futottam, és hát közben, mi tagadás, néhány métert bele kellett sétálnom. Nagyon melegem is volt, morcos lettem, nem volt jó. Aztán arra gondoltam, hogy mit akarok, mégiscsak kihagytam három hetet, meg az a lényeg, hogy a térdem ne fájjon. Közben egy szakaszon DaMartiannal futottam, mondta, hogy neki is kellett betétet csináltatnia, és hogy hamar rendbe hozta a lábát. Ő már a többedik futó, aki azt mondja, hogy csináltassak már betétet, ne próbáljam alternatív módszerekkel helyretenni a lúdtalpamat, úgyhogy kezdek lassan barátkozni a gondolattal.

Szombaton a Fuss, Csepel telepfutás, nagyrészt ismét a köcsögökkel, meg Eperszemkével. Nagyon bírtam a gyártelepet; vissza a gyökerekhez. Bár nem ezekben a gyárakban dolgoztak anno a szüleim, de mégiscsak valahonnan innen jöttem, amúgy a legváratlanabb helyzetekben tud belőlem előtörni a proli öntudat, diploma ide vagy oda. Kb. 3 és fél kilit futottunk, jól esett volna kicsit többet futni. Eredetileg azt terveztem, hogy hazafutok a Boráros térről, de erről lebeszéltem magam, nem tudtam volna kényelmesen vinni a cuccomat. Azt hiszem, tényleg kéne egy futóhátizsák.

 A félmaratonról is született a héten döntés. Minden változat szóba jött korábban, végül a v.3.0 lett a nyerő: nem szólóban, nem is párosban, hanem trióban futom: a húgommal és BRandommal együtt alkotjuk a Pöttyös Kancsó csapatot. Még szerdán beszéltünk róla, hogy futhatnánk így, aztán szombaton be is neveztünk. A nevet én improvizáltam gyorsan, azt akartam, hogy köcsög is legyen, meg ne is, és ez jött ki belőle. Örülök, hogy összeállt így a csapat: jó lesz hárman futni, és a 9 kilis táv teljesíthető, addigra igyekszem újra formába hozni magam. 

Aztán ma úgy terveztem, hogy futok egy hosszút, mondjuk két kört a szigeten. Délelőtt kicsit elment az idő, takarítás, ilyesmi, aztán úgy döntöttem, hogy ma palacsinta lesz az ebéd, úgyhogy indulás előtt a palacsintatésztát is bekevertem, mert tudtam, hogy ha nem teszem ezt meg, akkor ma tuti ugrik a dolog. Szóval végül dél is elmúlt, mire elindultam. Azt éreztem, hogy lassan futok, de ugye két körre készültem, gondoltam, legalább meglátjuk, mi a helyzet három hét kihagyás után. A térdemet sajnos már az elején éreztem. Ugyan még sose voltam akupunktúrán, de azt tudom hasonlónak elképzelni – minden lépésnél mintha kívülről egy tűvel beleszúrtak volna a térdem oldalába. Később aztán ez elmúlt, de akkor se nyugtat meg a dolog. Közben nagyon meleg is volt, úgyhogy a kör második felében eldöntöttem, hogy nem lesz két kör. Gondolkodtam, hogy ez most megfutamodás-e, de úgy voltam vele, inkább óvatos leszek. Éreztem, hogy tökforró a fejem, hiába locsoltam vízzel, és úgy döntöttem, nem kockáztatok. Eredetileg még haza akartam futni a szigetről, de aztán az se, egy kör után megálltam és hazasétáltam. Az időm 38:32, utoljára áprilisban voltam ilyen lassú. Tudom, tudom, meleg volt, meg kihagyás után vagyok, meg satöbbi – azt is tudom, hogy tavaly nyáron még nem tudtam volna lefutni még azt a három és fél kilit se, ami most már olyan kevésnek tűnik, de akkor se jó érzés.

Azért a palacsinta jó lett, retró kakaós.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kedvesazelet.blog.hu/api/trackback/id/tr413132364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

almare 2011.08.10. 21:42:33

lassan meg kéne találnom az előszobában a futócipőmet, ha nem akarom a csapatot leégetni, márpedig nem akarom. ha holnap leadom a reménytelen mennyiségű munkámat, bizisten elmegyek futni. és bizisten óvatos leszek, nem úgy, mint öt héttel ezelőtt.